Cimbora történet
A Cimbora nevet Benedek Elek lapjától kölcsönözte a legendás televíziós műsor, és az értékrend azóta sem változott. A helyi, az össznemzeti és az európai kultúra egységében gondolkozva szervezzük programjainkat a minőség, az időtálló értékek mentén. Célunk, hogy „cimboráink” sikeres, gondolkodó, kreatív emberekké váljanak.
BENEDEK ELEK
Benedek Elek mesegyűjtő, regényíró, lapszerkesztő, irodalompolitikus, mesefordító, tankönyvszerző, tárcanovellista, drámaíró már 1888-ban parlamenti képviselőként a gyermekirodalom fontosságáról, a jó gyermeklapok szükségességéről beszélt. Bár elképzelései nem találtak kormányzati visszhangra, de törekvései az új magyar gyermekirodalom kezdetét jelentették.
1882 és 1914 között gyűjtötte, átdolgozta Magyarország és a világ mesekincsét. Rájött, hogy nem elég összegyűjteni a különféle szövegeket, hanem meg kell „írni” a népmeseváltozatot a gyerekeknek, s ezzel megteremtette a magyar népmesék nyelvét.
Az ismert mesefordulatok a hol volt, hol nem volt-tól kezdve a legyenek holnap a ti vendégeitek-ig mind az ő „találmányai”, de a Grimm mesék szereplőit is ő „keresztelte át” Hófehérkének, Piroskának, Csipkerózsikának, vagy Hüvelyk Matyinak.
Ismeretterjesztő történeti műveket írt a fiataloknak, mintegy másfél száz kötetből álló Kis Könyvtár sorozatot szerkesztett, az igényesen összeválogatott irodalmat a 6-15 éves korosztálynak szánta. Lefordította pl. Daniel Defoe Robinson Crusoe-ját, de Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmét is átdolgozta, hogy érthető legyen a gyerekek számára. Lányoknak szóló ifjúsági regényeiben szakított a kor negédes hagyományával, hősnőit realista módon ábrázolta, fiúknak szóló regényei hazaszeretetre, erkölcsi tartásra neveltek
A CIMBORA LAP
Benedek Elek négy évtizeden át folyamatosan részt vett a legrangosabb gyermeklapok Az Én Újságom (1889-1944), a Jó Pajtás (1909-1925) és a Cimbora (1922-1929) szerkesztésében.
Trianon után visszatért szülőföldjére, Erdélybe, és szellemi műhellyé alakította kisbaconi házát. Az író sokszínű tevékenysége a Cimbora szerkesztésében teljesedett ki. Már az első évben közel száz munkatárssal dolgozott, ami példátlan a gyermekirodalom történetében. Klasszikus és a kortárs alkotóktól pl. Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Áprily Lajos, Tamási Áron, Kós Károly, Reményik Sándor egyaránt közölt anyagokat. Gyermekírásokat is megjelentetett, ő indította el pályáján pl. Dsida Jenőt vagy Ignácz Rózsát. Bár lapját a „magyarul beszélő” gyerekeknek szánta a Cimbora mentes volt a nacionalizmustól, az egyetemes humanizmus pártján állt.
Benedek Elek partnernek tekintette a gyermeket, mert úgy látta: „Valamint a házat is alulról kezdik építeni, azonképpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermeknél kell kezdeni.”
Gyermekképe, gyermekközpontúsága a mai napig sem veszített időszerűségéből.
A CIMBORA TELEVÍZIÓS MŰSOR
1973-ban Benedek Elek értékrendjét követve É. Szabó Márta szerkesztő útjára indította a Cimbora című televíziós műsort, amely évtizedeken át meghatározta a gyermekkultúrát Magyarországon. A Cimborában az irodalmi mellett történelmi, színháztörténeti, képzőművészeti, klasszikus- és népzenei blokkok is voltak. Kortárs hazai és határon túli írókat mutatott be a program, az akkoriban újdonságnak számító megzenésített versekkel fűszerezve. A műsor készítői később feldolgozták a magyar és a világirodalom értékes alkotásait is, dramatizált részletek formájában. Karinthy „rossz tanulójára”, „Pázmán lovagra”, vagy a „Peleskei nótáriusra” még ma is generációk emlékeznek. A műsorban feladatot is adtak a gyerekeknek, havonta több ezer levél érkezett a Magyar Televízióba. A Cimborából a kilencvenes években számos más gyermekműsor nőtt ki. A Rímfaragó, a Meselánc vagy a MÚLT-KOR, mind a cimborás hagyományokra épült. A Cimbora majdnem negyven évig volt látható a képernyőn, ezzel rekorder volt az európai gyermektelevíziózásban is.